Keress ingatlant!

A Zichy-kastély története és további érdekességek

By bencel
September 16th at 2:14pm

A somlószőlősi Zichy-kastélyt 1851-ben építette gróf Zichy-Ferraris Emánuel. A gróf – bár fiatalkorában még alig beszélte a magyar nyelvet – tetteivel, politikai és társadalmi szerepvállalásával igazi magyar úr volt, aki hazájáért élt és harcolt többek között az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A birtok, amelyen felépítette kastélyát, már korábban is a családjáé volt. A mai kastély helyén vélhetően egy udvarház állt, ennek helyére építették az egyemeletes, romantikus stílusú, angol árokkal ellátott kastélyt.
A megépítés oka valószínűleg a gróf feleségének hűtlensége majd későbbi halála volt. Gróf Zichy Oroszváron épített kastélyt feleségének, amit az asszony nagyon kedvelt, azonban a gróf szerencsétlenségére később ebben a kastélyban találkozott felesége gróf Andrássy Manóval, aki elcsábította és magával vitte utazásaira. Az asszony később mégis hazatért Zichyhez, de bánatában öngyilkos lett. Miután férje eltemette, bezárta az oroszvári kastély kapuit és megépítette a somlószőlősi Zichy-kastélyt, amely az angol lovagvárak stílusát idézi. Zichy itt töltötte évei legnagyobb részét.

A Zichy-kastélyt Voyta Adolf építészmérnök tervezte, akit az építészettörténet jelentős színházépítőként tart számon. Többek között ő tervezte a Pápai Színházépületet, amely később alapjául szolgált az általa tervezett dési, zombori és nyitrai színházépületeknek. A Zichy-kastély mellett ő tervezte a devecseri Várkastélyt, illetve több főúri kastélyt Farkasgyepűn és Lovászpatonán is. Voyta Adolf bejárta Nyugat-Európa és Anglia nagyobb városait – ez különösen látszik a Zichy-kastélyon, amely az angol gótika stílusában épült. Romantikus elemeinek formáját nagyrészt az angol gótikus stílus ihlette a bástyaszerű tornyaival és csúcsíves ablakaival. A középső bástyaszerű torony pártázatos lezárása – amely díszítés az ókori egyiptomi művészet egyik jellegzetes és fontos építészeti eleme – is különlegessé teszi a kastélyt. A pártázatos lezárásnak fontos védelmi funkciója is van, valamint fontos díszítőeleme kastélyoknak.


A középen található főbejárat és a kapu Tudor-íves, amely a késő-gótika egyik elterjedt ívformája. A központi bástyát alacsonyabb, változatos kialakítású épületrészek fogják körbe. A kastély egyik különlegessége, hogy a lépcsőház tükör-megvilágításos, emellett ékessége a dongaíves mennyezet és a gyönyörűen kialakított pince is. Érdekesség, hogy Voyta Adolf szinte a megszólalásig hasonló kastélyt tervezett a Luczenbacher családnak Peterdre 1890 körül. A kastély Somlószőlősön található, ami hazánk legkisebb történelmi borvidéke. A város a mai nevét a szőlőművelésről kapta. Írásos emlékekben legkorábban a 13. században olvashatunk a helységről, később a 16. században Nagy Zeles néven említik.

A később Nagyszőllősként ismert helység a 20. század elejétől vette fel a ma is használatos Somlószőlős nevet. A mai település középkori őse a hegység délkeleti végén kimagasló dombon, annak nyugati lankáján terült el. Itt áll az Árpádkori katolikus templom is. A mindmáig agrárjellegű község a középkorban a nagyvázsonyi uradalomhoz tartozott. A 15. század végén Kinizsi Pál birtokolta, majd a vázsonyi Horváth családé lett. A 17. század végétől a Zichy-család tulajdonába került és Veszprém vármegye legnagyobb falvai közé tartozott.

A somlói bor különlegességére és minőségére enged utalni, hogy a hegyen főúri és udvari birtokok is alakultak a 11-14. század során, valamint, hogy egy 1511-ben keletkezett urbárium (irat a jobbágyok kötelezettségeiről) szerint szőlőt a város engedélye nélkül csak közvetlen családtagnak lehetett eladni. Tehát a város és a földesurak törekedtek arra, hogy a szőlőbirtokok helyi ellenőrzés alatt maradjanak.

Jelenleg a borvidéken nagyjából háromezer szőlőtulajdonos végez borászati tevékenységet és vagy száz pince fogad látogatókat a Somlói Borút állomásaiként. Palackozott minőségi borok termelésével azonban csak pár tucat pincészet foglalkozik.

A kastély mai állapota sajnos nem olyan tökéletes, mint épültekor, illetve amikor használatban volt. Utolsó tulajdonosa Watzdorff Konrád volt, aki 1844-ben született Drezdában, és 1922-ben temették el Somlószőlősön a Zichy-kriptában.
A kastélyt a birtokkal együtt 1936-ban a Watzdorff család tartozásai miatt elárverezték, és a falu tulajdonába került. Az épület később két budapesti magánszemély birtokába került, ám jelenleg megint új tulajdonosra vár a kastély, mert a tulajdonosai nem tudták folytatni a felújításokat.

Somlószőlősön rendszeresen megrendezésre kerül az Idősek napja, így a falu polgármesterének nyilatkozata, miszerint a kastély nagyszerű hely lehetne egy idősek otthonának még több értelmet nyer.

A polgármester azt is megemlítette, hogy a kiszolgáló helyiséget korábban már elkezdték építeni a medencével együtt az udvaron. A gyönyörű épületre emellett a fiatal egyetemisták is felfigyeltek, akik filmforgatásra szeretnék használni a kastélyt.

A monumentális kastély számtalan lehetőséget rejt magában: hatalmas területe és nagy férőhelye miatt akár nagyobb rendezvények helyszínévé is válhat. Kedvező elhelyezkedése és a környék adta szórakozási, pihenési lehetőségek miatt tökéletes helyet nyújthatna esküvőknek is. A majdnem két és fél hektáros terület, illetve a hatalmas kastély helyszínévé válhat kinti, de akár benti rendezvényeknek is, így kellemes környezetet biztosít ünneplésre és pihenésre egyaránt. A kastély átalakítások után kitűnő szállodává, illetve hotellé alakulhatna, ahol a borokat, a kellemesen csendes környéket és a végeláthatatlan kirándulási alkalmakat kedvelők tölthetnék idejüket.

Tudta? A Zichy-kastély eladó! Tekintse meg itt!


A közelben találhatóak más érdekes és gyönyörű épületek, parkok, templomok, ahová az idelátogatók elmehetnek. Ilyen látványosság például a Somló-hegy északi lábánál fekvő településen található dobai Erdődy-kastély. Előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető a 100 hektáros természetvédelmi területen fekvő arborétum is. A kastély átépítését követően az azt körülvevő park melletti tölgyes erdőből alakították ki az angol parkot.

A jó kilátás érdekében a kastély körül három nagy tisztást is kialakítottak, így a kastélyból délnyugati irányban a Somló hegy, nyugatra a somlószőlősi kastély és a dobai templomtorony irányába nagyszerű kilátás nyílt. Az épületet körülvevő védett parkban különleges fafajták – tulipánfa, fekete dió, szeldelt levelű bükk, bíbor és babérlevelű tölgyek – szép példányaiban gyönyörködhetünk. A nedvesebb részekre éger, magas kőris, a magasabb fekvésű, szárazabb termőhelyekre erdei fenyő került. Doba mellett található a Somlói vár, amely ma állami tulajdonú műemlék.

A várat korábban nehezen lehetett megközelíteni a déli oldalán lévő várárok miatt, amelynek egyik vége a hegységben végződik, a másik pedig egy szakadékban. A szakadékon egy hídon keresztül lehet átjutni, amely először egy sikátorba, onnan pedig az előudvarba vezet. Innen egy felvonó segítségével és egy újabb sikátoron keresztül juthatunk a belső udvarba, ahonnan láthatjuk a vár talán legjellegzetesebb hatszögletű tornyát, ami valószínűleg kápolnaként szolgált. A vár felé közelítve megtekinthetik az ideutazók a híres Kinizsi-sziklát is.

A szikla bazaltból van és egy nyereg alakú bemélyedés látható rajta. A környező fák által megfogott kődarab a vár egykori tulajdonosáról kapta a nevét. Közvetlenül a felfele vezető gyalogút mellől nézhető meg, bal oldalon kis csapás vezet az erdőbe, ahonnan a szikladarab lecsiszolódott tetejére is fel lehet mászni. A monda szerint, amikor Kinizsi Pál a várat tulajdonába vette ezen a sziklán pihent meg, ami a nehéz teher alatt horpadt be.

-
vissza a tudnivalókhoz
Lépjen kapcsolatba velünk
Error boy
Your message was sent, thank you!